studiodigital.hu bejegyzései

Az EOS M

MIért jó ez EOS M széria?

Természetesen mert szép, pici, és nem utolsó sorban Canon:) De milyen előnyökkel jár egy ilyen gép használata? Elsősorban élvezhetjük a tükörreflexes minőséget egy kompakt könnyű vázban. A hozzá készült EF-M sorozat mindegyike egy gyöngyszem.

De mégsem ebben mutatkozik meg az ereje. Tükör nélküli rendszer lévén nagyon rövid a kihuzat (a szenzor és a bajonett távolsága). Ez azért hasznofd50s, mert megfelelő adapter segítségével gyakorlatilag bármilyen objketívet fel lehet rá tenni, nem lesz gond a végtelennel. még a régi M42-es modelleket vagy akár egy ritka Canon FDobjektívet ami olcsón beszerezhető .

 

Sőt, a canon kiad hozzá egy EF-EOS-M adaptert, amely segítségével bármilyen EOS rendszerű objektívvel használható AKTÍVAN!!! Ez más gyártóknál sajnos nem lehetséges a már korábban említett mechanikus vezérlés korlátai miatt. A SONY (Sony NEX) és a Nikon (Nikon 1) a tükörnélküli modell fejlesztésénél mellőze saját elavult bajonett rendszerét és a canon által elsőként kifelesztett pusztán elektronikus csatlakozással és ehhez való objketívekkel lehet csak használni.

Na jó, a sonynak van adaptere a 2 rendszer közé, de véleményemszerint nem az igazi:)

Sony-A7-lens-adapter

Ez egy alaktronikus rendszert alakít át mechanikussá, míg a Canon esetében hasonló képpen van felépítve, mint egy közgyűrű. Nem iktat sem elektronikát, sem mechanikát a váz és objektív közé, Pusztán a kihuzat növelésére szolgál, és a sorérintkezőket köti össze.

TwitterShare

Valóban a kis mélységélesség a cinematográfia alapja?

Sokan úgy utalnak a nagy fényerejű objektívekre, mint ami filmes hatás alapja

Való igaz, hogy az elmosott háttér (bokeh) kiemeli a témát, és a szemlélő is azt figyeli, amit az operatőr szeretne, de ez is csak egy eszköz, amit ha túlzásba visznek elveszti az erejét. Íme egy ellenpélda, a gyakorlatilag végtelenül nagy mélységélesség. A Fraizer objektív:

Miért vannak műanyag alkatrészei egy felső kategóriás objektívnek is?

Egyrészt nagyon fontos szempont a tömeg. Nem mindegy, hogy egy profi fotós mennyi tömeget hord a nyakában egész nap. A mai technikai műanyagok nagyon strapabíróak, ez annyit jelent, hogy körülbelül ott törnek, ahol az alumínium deformálódik. Ebből érthetjük, hogy ha pl.: ütés következtében eltörik egy műanyag alkatrész, ott már a fém is deformálódna. Termikusan stabil, nem változtatja az alakját pl.: ha a napon felforrósodik.

Ami a legfontosabb. Ha elemi ütés éri az objektívet, akkor előnyösebb ha a tartó pontokat műanyagból készítik. Miért?

Ha a műanyag eltörik, viszonylag olcsó a javítás, mert a mechanika nem deformálódik. De ha fémből lenne az említett egység, akkor annak deformációja “magával húzná” a beljebb levő fém mechanikát, aminek cseréje rettenetes költségekkel járna.

Tehát ha műanyag felhasználásával a gyártó a sérülések minimalizálására, és a javítás árának csökkentésére terveznek.

Egy szó mint száz, nem attól lesz jó egy objektív, a csupa fém, mint ahogy a tesztoldalakon szajkózzák. :)

Canon objektívek fokozatmentes rekeszállítással.

Érdekes, hogy a Canon nem veri nagy dobra, valószínűleg azért mert ez már minden modern objektívtől elvárható.

A Canon új objektívjei (100/2.8 L IS USM MACRO már ilyen) fokozatmentes rekeszállító motorral vannak felszerelve. Ez videó módban működik, és videófelvétel közben a kép pillanatnyi elsötétedése, vagy kivilágosodása nélkül módosítható a rekeszállás autó módban, manuálisan pedig egyenletesen változik az expozíció.

Ez egy újabb funkció, amit a modern EOS rendszer biztosít.

Mire használhatóak a régi M42-es objektívek?

Az M42-es ojektívek menetesek, és többnyire egy blendebeugrasztó “pöcök” található rajtuk. Gyakorlatilag minden vázra rátehetőek egy adapter segítségével. de nincs meg mindíg a végtelen. Ez bajonettől függ. Pl.: Canonnál van végtelen. Ezen objektívek leképzése kizárólag fix típusoknál üti meg a digitális mércét. Tehát ha minőségi felvételeket szeretnénk, ajánlott egy Takumar, vagy egy Carl Seiss prime beszerzése. Ezek az objektívek még manuális fókuszálásra lettek a tervezve, ezért a fókusz viszonylag hosszan és finoman jár. Kiváló választás lehet HDSLR videófelvételekre is. Egy kis odafigyeléssel eltávolítható a rekesz-arretáló golyó is, és mindjárt ugrás nélküli, egyenletes átmenettel rendelkező manuális rekeszállítást kapunk. Oda kell figyelni, hogy a méterskála melyik végén van a végtelen. Pl.: Ha EOS rendszert használunk, akkor Asahi Takumar esetén pont fordítva kell tekerni az élességállító gyűrűt, ami kellemetlen lehet rendeszer objetkívről való váltáskor.

Ajánlott objetkívek:

-Asahi Takumar Super-Multi-Coated (SMC) 50/1.4
-Asahi Takumar Super-Multi-Coated (SMC) 135/2.5
-Asahi Takumar Super-Multi-Coated (SMC) 200/4
-Asahi Takumar Super-Multi-Coated (SMC) 55/1.8
-Asahi Takumar Super-Multi-Coated (SMC) Fish Eye Takumar 17/4
Asahi Takumar Super-Multi-Coated (SMC) 28/3.5
Asahi Takumar Super-Multi-Coated (SMC) 35/2
Asahi Takumar Super-Multi-Coated (SMC) 85/1.8
A Takumar objetkívek  némelyike radioaktív. Ezt a tórium tartalmú lencsebevonat miatt van, egészségre ártalmatlan, hacsak nem nyeled le:) A sugárzó példányok besárgulhatnak, ez egy alapus UV kezeléssel orvosolható:)
Kép forrása: http://forum.mflenses.com

Melyik a jobb? Canon, vagy a Nikon?

Melyik rendszerbe érdemes hosszú távon befektetni? Melyik a jobb. Canon, vagy a nikon? Mit vegyek canont, vagy nikont?

Röviden:

A Nikon F rendszer egy régi időkből megmaradt, a digitális rendszerhez foltozgatott régi MECHANIKUS ALAPOKRA épülő rendszer. Bemutatás éve: 1959

A Canon EOS rendszer a digitális fotózás követelményeinek mindenben megfelelő, az objektívet a vázhoz KIZÁRÓLAG ELEKTRONIKUSAN kapcsoló rendszer. Bemutatás éve: 1987

Bővebben

A nikon F rendszer egy bő 50 éves technológiára épül. mountMechanikus blende vezérléssel. Később az Autófókusz megjelenésekor toldották meg mechanikus AF kapcsolattal az objektív és a váz között. Az elektromos érintkezősort is később kapta, ami adatokat cserél az objektív és a váz között. Később alkalmassá tették a belső motorral rendelkező objektívek vezérlésére is. Ez az öreg, foltozgatott mechanikus rendszer sosem fog akkora pontosságot, rugalmasságot, alacsony zajszintet, a jövő technológiájával való kompatibilitást nyújtani, mint egy pusztán elektronikus. Egy szóval egy halott rendszerről van szó, amiről az utolsó bőrrétegeket húzzák le. Lásd az inkompatibilitásról szóló végtelen táblázatokat a Nikon hivatalos weboldalán.

Info a témával kapcsolatban: http://en.wikipedia.org/wiki/Nikon_F-mount

A Canon EOS rendszer az AF megjelenésével született. letöltésKizárólag elektronikus a kapcsolat az objektív és a váz között, ezzel hatalmas teret, és rugalmasságot adva az későbbi fejlesztéseknek, mint pl a digitális fotózás. A Canon 1987-ben belátta, hogy a mechanikus rendszerek felett eljárt az idő. Ezért egy teljesen új rendszert fejlesztet ki, az Electro-Optical System-et. Ezzel meglépte azt, amit semelyik tradicionális gyártó (Nikon, Minolta-Sony, Pentax) a mai napig nem tett meg: lemondott az addig jól bevált mechanikus (FD) rendszerről, a hozzá fejlesztett objektívekről, és belefektetett egy olyan rendszerbe, ami évtizedekkel később hozza vissza az árát. Igen nagy érvágás lehetett a Canonnak, hisz az új bajonetthez még nem volt objektívpaletta, így az emberek a konkurens termékeket vették. De beköszöntött a digitális fotózás videózás korszaka, amikor az EOS rendszer a legnagyobb rugalmasságot, pontosságot és kompatibilitást kínálja a jövőre vonatkozóan is az egész világon.

Info:http://en.wikipedia.org/wiki/Canon_eos

Érdekesség: A Canon is adaptálta a mechanikus FD rendszerét autófokuszra Canon T80 személyében 1985-ben.18187_1_i

Miért nem fejlesztették tovább, ha megfelelt a kor technikai követelményeinek? Íme a válasz a Canon hivatalos oldaláról:

“With the FD AF lens, and the T80, Canon had shown it was possible to add autofocusing within the FD lens mount system. So why did it introduce the new electro-focus (EF) lens mount for EOS cameras? Essentially because its forward-thinking designers realised that it needed a new mount to accommodate future technological possibilities.”

Ha szeretél még olvasni a témában:
http://cpn.canon-europe.com/content/education/technical/20years.do

Pro és Kontra érvek:

“A Nikonomra fel tudom tenni a régi, 1987 elötti objektívjeimet”

Igen, hasznos dolog, mikor nem kell befeketeni egy objektívparkba, mert megvan a nagypapa készlete. De vajon ezek az objetkívek megfelelnek a mai digitális kor adta követelményeknek? Esetleg amatőr szinten. Ráadásul ezeket az objetkívetket teljes értékűen (használható fénymérővel) csak a legdrágább Nikon gépek tudják lekezelni, mert ezeken van bajonett körül rekesz visszajelző enkóder gyűrű. Ilyen gépek amatőrök kezébe ritkán kerülnek. Ráadásul nem az összes F bajonettes objektívvel kompatibilis, csak egy részével.

“A jó öreg mechanikát egyszerűbb javítani, és megbízhatóbb”

Ezvaló igaz, ha a pontosságot és a megbízhatóságot nem számítjuk bele. A legújabb Nikon objektívek telis tele vannak ugyanúgy elektronikával, mint a Canon objektívek. Gondolok az elektronikus, lencseeltolásos képstabilizátorra, vagy az objektívbe épített fókuszrendszerre. Ma már a Nikon csúcsmodelljeiben kizárólag a rekeszvezérlés mechanikus. Ez az elhagyhatatlan mechanika mondhatni púp a Nikon (Sony, Pentax) hátán. A kiépített elektronika mellett mondhatni teljesen felesleges, de most már késő kihozni egy új rendszert, vagy elhagyni a blende mechanikát. (az összes korábbi objektív mehet a kukába)

“Mint felhasználó nem veszek észre semmit a mechanikából”

A legtöbb felhasználó nem vesz észre különbségeket. Ezek a különbségek viszont nem is nekik szólnak. A cikk címe, nem az, hogy melyik a jó. Mert mindegyik az. A kérdés, hogy melyik a legjobb. Ezek a különbségek profiknak tűnnek fel, ők feszegetik a határokat. De hát ez lenne a lényeg. Egyet azért említek: live-wiev, vagy videó módban nem lehet az előre beálíltott rekeszen változtatni, csak ha kilépünk belőle. Ez technikai limitáció a mechaika miatt. Na jó, még 1-et: A bajonetten mozgatva (forgatva a rögzített állás két végpontja között(zoomolásnál pl.))az objektívet a fizikai blendeérték akár 1/2-ed fényértékkel változik a gép tudta nélkül. Na még hirtelen egy 3. : A rekesz kényszerlefutása (mindíg a legszűkebb végállásba fut le az exponálás után, még teljes nyíláson használva is) nagyban megcsonkítja az elkészíthető sorozatképek számát.

Esküvői Film

Az esküvői film snittekből (rövid felvételekből) áll, és időben nem folyamatos. Nem az esemény teljes dokumentálás a célja, hanem annak bemutatása a legfontosabb részletek előhívásával. Ezért egy film jóval rövidebb mint a hagyományos videó, de sokkal pörgősebb is. Ehhez két operatőr szolgál, hiszen egy időben nem csak egy helyen történnek megörökítendő események. Fontos még a téma több szemszögből való megörökítése. Használhatunk még olyan kameramozgató eszközököet is, mint pl a slider, jib, vagy quadrocopter. Az utóbbival légifelvételek is készíthetőek akár madártávlatból.