Egyrészt nagyon fontos szempont a tömeg. Nem mindegy, hogy egy profi fotós mennyi tömeget hord a nyakában egész nap. A mai technikai műanyagok nagyon strapabíróak, ez annyit jelent, hogy körülbelül ott törnek, ahol az alumínium deformálódik. Ebből érthetjük, hogy ha pl.: ütés következtében eltörik egy műanyag alkatrész, ott már a fém is deformálódna. Termikusan stabil, nem változtatja az alakját pl.: ha a napon felforrósodik.
Ami a legfontosabb. Ha elemi ütés éri az objektívet, akkor előnyösebb ha a tartó pontokat műanyagból készítik. Miért?
Ha a műanyag eltörik, viszonylag olcsó a javítás, mert a mechanika nem deformálódik. De ha fémből lenne az említett egység, akkor annak deformációja “magával húzná” a beljebb levő fém mechanikát, aminek cseréje rettenetes költségekkel járna.
Tehát ha műanyag felhasználásával a gyártó a sérülések minimalizálására, és a javítás árának csökkentésére terveznek.
Egy szó mint száz, nem attól lesz jó egy objektív, a csupa fém, mint ahogy a tesztoldalakon szajkózzák. 
